Kirándulás a Szalajka-völgybe
Szilvásváradi erdei kisvasút
Szalajka-völgy
Magyarország egyik legkedveltebb kiránduló helye az őskortól lakott középhegységi jellegű völgy a latin sal alcali után szalalkálinak nevezett hamuzsír égetése után kapta a nevét. Számos természeti látnivalóját és ipari műemlékét gyalogosan, kerékpárral vagy a híres erdei kisvonattal is felfedezhetjük.
Pisztrángos tavak - Szilvásvárad halai
Szikla-Forrás
A Szalajka-völgy jobb oldalán a 2-3 méterig járható barlangjáraton, szemet gyönyörködtetően lép a felszínre. A lehulló csapadék az agyagpalából álló vízgyűjtőn a felszínen folyik le, míg a kibukkanó mészkősávhoz ér. A mészkő a ráfutó vizeket elnyeli és a mélyben a forráshoz vezeti.
Fátyol-vízesés
SZALAJKA-FORRÁS
Szilvásvárad vízellátója
Szilvásvárad vízellátója
A Szalajka-forrás a Szalajka-patak fő táplálója. Körülbelül 450 méter magasan fakad, vízgyűjtő területe mintegy 10 km². A Bükk-hegység csapadékban leggazdagabb területéről szállítja a vizet a Szalajka-völgybe, Szilvásvárad felé. A forrás eredetileg máshol, a mostani helyétől körülbelül 50 méternyire délre tört fel. Vízfeltáró kutatások érdekében a mostani helyszínen tárót hajtottak a hegybe, hogy a forrást megcsapolják. A forrás maga – feltételezhetően – egy kiterjedt barlangrendszerből tör elő, amit azonban még nem tártak fel.
SZABADTÉRI ERDEI MÚZEUM ÉS ERDEI ISKOLA
ISTÁLLÓS-KŐI-BARLANG
Az Istállós-kői-barlangban találták meg a Bükk hegység leggazdagabb őskori leletanyagát: tundraszarvas, barlangi medve csontok, az ősember kő- és csonteszközei, használati tárgyai. A ma már üres barlanghoz a Szalajka-forrás mellől szerpentin jellegű turistaút vezet, ami ugyan nem könnyű túra, ám különleges élményt jelent az ősember nyomán járni!
A barlang háromszög keresztmetszetű, 45 méter mély, 9-10 méter széles, 4 méter sziklaüreg, melynek rétegvastagsága 2 méter.
.